Fúj a szél

 

Fúj a szél…

Fúj a szél,
fák ágain zenél…
Egy piros kendõt kerít elõ valahonnan,
földre paskolja,
majd felröpíti a magasba,
s ott keringteti…
benne talán kedvét leli?
De nem elégszik meg ennyivel,
korhadt ágakat is letör, s összezúzza,
belekotor a száraz avarba.
Süvít, tombol a sötét ég alatt,
szétcibál mindent, mi útjába akad
S egyszer csak tovaoson,
s az összetört ágakon
megül a csend