Hajnalban

 

Hajnalban

A Hold már aludni ment,
a Nap még szendereg
halk szellõ ébredezik,
lágyan rezdül a fákon a levél
egy madárka trillázik bele a csendbe,
gyönyörû éneke a szívemig ér
Piros ruháján áttör a napsugár,
az árnyak fogynak, egyre rövidebbek lesznek,
fényözön árad szét a tájon
dalolni van kedve az embernek
Felém integet a rét összes virága,
sárgák, lilák, pirosak az üde harmatcseppek
szívembe egy isteni fény ragyog,
úgy érzem - az egész világ velem mosolyog