Untitled Document

Sokszor elgondolkodom és meghatódom azon, hogy Isten mindig a rendelkezésemre áll. Bármikor szólok Hozzá, meghallgat és válaszol, biztosít az Õ jelenléte felõl. Olyan csodálatos ez, kimondhatatlan örömmel tölt el, hiszen egy pillanatig sem vagyok egyedül. Sohasem mondja, hogy várj egy kicsit, mindjárt jövök, vagy hogy most nem érek rá veled foglalkozni. Isten "telefonvonala" sohasem foglalt. Ezt nem lehet eléggé megköszönni, még kevésbé meghálálni. És mi a mi gyakori válaszunk erre ? Hogy "nem érek rá". Tudod-e, hogy mikor testvérednek mondod: most nincs idõm, az annyi, mintha Istennek mondanád. Tudod-e, hogy amikor nem érsz rá elmenni a gyülekezetbe, Istennek mondasz nemet ? Hogyan számíthatna rád a te atyádfia, ha Istennek sincs idõd ? Azt már mondani is alig merem, hogy netalán fontosabb a kényelmed ?

Nagyon sok ember elsétált már az örök boldogsága mellett, mert olyan könnyen kimondta: Nem érek rá. Az Úr egy történetben elmesélte nekünk, milyen kifogásokat mondtak emberek a hívására. Az egyik azért nem ért rá, mert éppen ki kellett mennie a szántóföldjére, a másiknak állataival volt tennivalója, a harmadik pedig a feleségével volt elfoglalva. És ezek már csak fontosabbak Istennél ! (?) Ugyancsak szól az Úr hozzánk Mária és Márta történetében. Mártának nem volt ideje az Úrral lenni szorgos munkavégzése miatt, de még a testvérét is el akarta vonni Jézus közelségébõl.

Isten egészen odaszánt életeket akar. Odaszánom akaratomat, pénzemet, vagyonomat, az egész életemet az Õ szolgálatára és követésére - az idõmet pedig nem ? Ha azt mondom, nem érek rá, ezzel mindent keresztülhúzok. Ha atyámfia szorultságban van, és megkér, szánjak rá egy délutánt, de nekem nincs idõm most erre - mit használok néki ? Betöltöm-e Isten parancsolatát, szeretem-e testvéremet ? Jézus azt mondja: "Amennyiben megcselekedtétek eggyel emez Én legkisebb atyámfiai közül, Énvelem cselekedtétek meg." (Máté 25:40)

Ha nincs idõm Istenre, ha nincs idõm atyámfiára, akkor hogyan (mikor) szolgálok a felebarátaim felé ? Márpedig a búzamezõk érettek az aratásra ! Isten megkérdezi: Kit küldjek el ? Azt felelem: Uram, itt vagyok, küldj el engem, vagy vonakodom, mivel nincs idõm ?


Nem érek rá
Sokszor elgondolkodom és meghatódom azon, hogy Isten mindig a rendelkezésemre áll. Bármikor szólok Hozzá, meghallgat és válaszol, biztosít az Õ jelenléte felõl. Olyan csodálatos ez, kimondhatatlan örömmel tölt el, hiszen egy pillanatig sem vagyok egyedül. Sohasem mondja, hogy várj egy kicsit, mindjárt jövök, vagy hogy most nem érek rá veled foglalkozni. Isten "telefonvonala" sohasem foglalt. Ezt nem lehet eléggé megköszönni, még kevésbé meghálálni. És mi a mi gyakori válaszunk erre ? Hogy "nem érek rá". Tudod-e, hogy mikor testvérednek mondod: most nincs idõm, az annyi, mintha Istennek mondanád. Tudod-e, hogy amikor nem érsz rá elmenni a gyülekezetbe, Istennek mondasz nemet ? Hogyan számíthatna rád a te atyádfia, ha Istennek sincs idõd ? Azt már mondani is alig merem, hogy netalán fontosabb a kényelmed ? Nagyon sok ember elsétált már az örök boldogsága mellett, mert olyan könnyen kimondta: Nem érek rá. Az Úr egy történetben elmesélte nekünk, milyen kifogásokat mondtak emberek a hívására. Az egyik azért nem ért rá, mert éppen ki kellett mennie a szántóföldjére, a másiknak állataival volt tennivalója, a harmadik pedig a feleségével volt elfoglalva. És ezek már csak fontosabbak Istennél ! (?) Ugyancsak szól az Úr hozzánk Mária és Márta történetében. Mártának nem volt ideje az Úrral lenni szorgos munkavégzése miatt, de még a testvérét is el akarta vonni Jézus közelségébõl. Isten egészen odaszánt életeket akar. Odaszánom akaratomat, pénzemet, vagyonomat, az egész életemet az Õ szolgálatára és követésére - az idõmet pedig nem ? Ha azt mondom, nem érek rá, ezzel mindent keresztülhúzok. Ha atyámfia szorultságban van, és megkér, szánjak rá egy délutánt, de nekem nincs idõm most erre - mit használok néki ? Betöltöm-e Isten parancsolatát, szeretem-e testvéremet ? Jézus azt mondja: "Amennyiben megcselekedtétek eggyel emez Én legkisebb atyámfiai közül, Énvelem cselekedtétek meg." (Máté 25:40) Ki tudom-e mondani nyugodt, biztos szívvel: Uram, számíthatsz rám !? Ha nincs idõm Istenre, ha nincs idõm atyámfiára, akkor hogyan (mikor) szolgálok a felebarátaim felé ? Márpedig a búzamezõk érettek az aratásra ! Isten megkérdezi: Kit küldjek el ? Azt felelem: Uram, itt vagyok, küldj el engem, vagy vonakodom, mivel nincs idõm ? "Jól gondoljátok meg a ti útaitokat" - figyelmeztet bennünket az Úr

Ki vagyok én ? Ki vagyok én, hogy ily közel jöttél hozzám ? bûnös lényemhez irgalmasan lehajoltál meghallgattad szavam milliónyi hangban s nem hagytál magamra, Neked fontos voltam Bûnöm eltörölted, s fehér ruhát adtál lépteim vigyázod, gondosan ügyelsz rám szelíd szemed fénye szeretetet áraszt én csak nézlek Téged, s csodálva imádlak. Minden áron Veled akarok élni hû Királyom, mindörökké csak Veled minden áron Földi nehéz utamat Veled járom tûzön-vízen, vészen át minden áron Végül Mennyei Hazám megtalálom tárt karokkal befogadsz hû Királyom Szolgálat Ki Mennyben éltél csodás dicsõségben földre jöttél értem Kit angyalok szolgálnak örök fényben Te szolgáltál nékem Ki bûnben éltem, s elhagytalak Téged Hozzád visszatérek kit hófehérre mosott drága Véred hadd szolgáljak Néked	Kedvességed Csak egy gondolat volt csupán Tõled nem is kértem óhajomat elrejtettem szivem legmélyében "Kívánságod teljesítem, bár nem kérted - adom még ajkadon sincs a szó, Én már meg is hallom." Kedvességed arra indít lessem minden szavad s teljesítsem én is Neked kívánságaidat. Vágy Szeretnék többet tenni Érted jobban a Tiéd lenni akarlak minden idõben hûen Téged követni Vágyom, hogy szolgáljak Néked csak Néked én Istenem lelkeket vihessek Hozzád, s hogy Te is örülj nekem Annyi sok jót adtál nékem hálám most Eléd hozom áldlak, imádlak, dicsérlek szeretett Úr Jézusom Odaadom Odaadom ma is Neked odaadom gondolatom érzéseim, akaratom teljes valómat Neked átadom Nevelj Uram és alakíts formáld szívem, jóra taníts hogy életemben Istenem minden-minden Te szerinted legyen