Szeretettel

Szeretettel Neked !

Bátorsággal írom e sorokat, ám ez nem az én bátorságom, hanem az a tudat, hogy Isten maga segít nekem, a te javadra. Mindenekelõtt hálát adok az én Uramnak, hogy tehetem a dolgomat az Õ akarata szerint.

Igazából csak azóta élek, amióta visszataláltam az Atyai házba. Azelõtt e világ ura engem is elvakított, és a maga uralma alatt tartott. Ebben a sötétségben nem láttam a bûneimet, nem hallottam Isten hangját. Nem tudtam, hogy mi a bûn. Így aztán azt gondoltam, nekem nincs bûnöm. Természetes módon bántásra bántással feleltem, önzõ módon éltem, legfeljebb csak azokat szerettem, akik engem is szerettek.

De én most a napfényes oldalról kívánok írni, és arra kérlek, gyere velem át az út túlsó oldalára, hogy megízlelhesd annak gyönyörûségét, és onnan visszanézve megláthasd a sötét oldal elrettentõ zordságát.

Kérlek, figyelj nagyon, mert fontos (életbevágóan fontos) dologról lesz szó. Képzelj el egy szép széles utat, melyet kétoldalról fák, virágok öveznek. Az út hol síkságon vezet végig, hol meg hegyek között kanyarog. Innen nem látni meddig fut, hová vezet. Én azonban ismerem ezt az utat, és mivel ezt neked is tudnod kell, halld: Ezen az úton sokan járnak, mindenki, aki azt hiszi, hogy csak ez az egy út létezik. Nincs is különösebb baj, sõt ezen az úton az ember megtalálja az élet örömeit. Nagyjából rendben van minden. Az út végét nem látja, de Te most tudd meg: Az út végén egy mélységes szakadék van, amit csak akkor veszel észre, ha már lendületben a szélén állsz és menthetetlenül lezuhansz. Ez a halál a legszörnyûbb vég. Most azt mondod: Tegyük fel, hogy elhiszem ezt, de ha csak ez az egy út van, akkor mit tehetek én ? Nos, ennek a kérdésnek nagyon örülök, mert elárultad, hogy Te nem akarsz ezen az úton a vesztedbe rohanni.
Nagy örömmel mondhatom Neked: Van másik út is ! Ez az út keskeny és kevesen járnak rajta. Ez az út gyönyörû, kétoldalt a szeretet, öröm, békesség, kegyelem, hûség, igazság virágai övezik. Ezen az úton sohasem vagy magányos, akkor sem, ha egyedül járod. Egy biztos kéz vezet, egy biztos kéz oltalmaz, maga a szeretet Istene vigyáz rád. Ezt az utat Isten szeretõ szíve készítette számodra, pontosan a te adottságaidnak, képességeidnek, testi-lelki alkatodnak figyelembe vételével. Minden készen van, most már rajtad múlik, rálépsz-e erre az útra. Ennek az útnak az elkészítése Istennek nagyon sokba került, egyszülött Fiát adta kereszthalálra, hogy megmentsen téged az örök haláltól. Neked egy döntésedbe kerül.

Jó, jó, de hová vezet ez az út ? - kérdezed most. Oda, ahol szeretet, öröm, békesség, igazság uralkodik, ahol nincs többé könny, fájdalom, sóhaj, gyász; ahol csak végtelen boldogság van. Ez a Mennyország.
Ez kétségtelenül vonzó, de én ezt nem hiszem el - mondhatod. Ha nekem nem hiszed el, azt elfogadom. De álljon most itt I s t e n szava:
"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Õ egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Õ benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Ján.ev. 3:16.)
"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Máté 7:13-14.)
"Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz Én bennem, ha meghal is él." (Ján.ev. 11:25.)
"És az Isten eltöröl minden könnyet az õ szemeikrõl, és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsõk elmúltak." (Jelenések 21:4.)

Jézus hív ma személyesen Téged, igen Téged. Látja elveszett voltodat és nem akarja, hogy lelked örök kárhozatra jusson. Õ felvitte a Te bûneidet is a keresztfára, kifizette érted az árat, megépítette számodra is az utat az Atyai Házba. Mindössze annyit kér, hogy fogadd el Tõle ezt az áldozatot, térj meg bûneidbõl és kövesd Õt. Cserébe örök élet vár rád a Mennyben.

Most elérkeztünk oda, hogy Isten a Te válaszodra vár. Választhatod a széles utat, melyen eddig is jártál, és választhatod a keskeny utat, amelyet Isten készített Neked. Az elõzõn az örök halál birodalmába jutsz, az utóbbi az örök életre visz. Ne feledd: Életed legfontosabb döntését hozod ! Ebben senki nem adhat tanácsot, senki nem szólhat bele, mert egyszer mindenkinek saját magának kell megállni Isten ítélõ széke elõtt. S akkor, ott már nem lesz választási lehetõség.

Amennyiben az Istenhez vezetõ utat választottad, olvasd el a következõ imát, s ha megegyezik a Te akaratoddal, mondd el Jézusnak hangosan:
Istenem, köszönöm, hogy ma elém adtad az élet és a halál közötti választás lehetõségét. Köszönöm, hogy az életrevezetõ utat Jézus Krisztus, aTe Szent Fiad elkészítette az én számomra is. Hálaadással elfogadom. Kérlek, bocsásd meg, hogy eddigi életemben Tõled távol éltem, a bûneimben. Most megvallom bûneimet Neked, és kérem a Te megbocsátásodat. (Valld meg minden bûnödet Istennek !)
Köszönöm Uram, hogy megbocsátottál, s ettõl a perctõl fogva az én megváltó Istenem vagy. Kérlek, vezess a Te utadon és formáld az én Neked átadott életemet. Ámen.

Vegyél egy Bibliát, amelybõl megismerheted Isten hozzánk, emberekhez intézett szavait. Mindent megtalálsz benne, amire ezentúl szükséged lesz.
"Uram, kihez mehetnénk ? Örök életnek beszéde van Te nálad." (Ján.ev. 6:68.)

 

Van remény

Koldus-szegény
Sodródik, mint széltõl meggyötört falevél
Keze ökölbeszorul, szíve kemény
Hánykódik a bûnök tengerén,
Tudja: Nincs remény
Állj !
Számodra is van üzenet
Teérted is állt a golgotai Kereszt
Jézus - így, ahogy vagy - s z e r e t
Arra vár, hogy megnyisd szívedet.
Megteszed ?

Követed a Mestert ?

Miért
aggodalmaskodsz ?
Mit tudsz te tenni ?
Termetedet egy
arasszal meg tudod
növelni ?

Nézz Mesteredre:
Talán Õ a
kényelmét kereste,
magára gondolt,
mikor kint az utcán sok
ember várt rá
vakon és sántán ?

Nem !

Jézus lehajolt, pedig Õ
Isten volt !



Új nap reggelén

Ma újból itt vagyok -
kegyelembõl,
hogy szeresselek
teljes szivembõl,
hogy elfogadjam,
mit elrendelsz életemben;
rám vigyázó, szelíd
szemed fényét
add észrevennem.

 

Mit használ, ha...

Minden az enyém lehet
mindent megkapok
de ha semmit sem kérek
szegény maradok.

Jézus önként adta az
életét értem
de nékem mit sem ér ez
ha Õt nem értem.

Jézus Krisztus szeret is
engem oly nagyon
de semmit sem ér nékem, ha
én nem akarom.

Jézus felkínálta a
Mennyet is nekem
de mit használ, ha mondom:
én ezt nem kérem.

Mindent megtett értem, de
ha elutasítom,
egykor majd a Mennyben Õt
nem vádolhatom.

Magam kárát vallom, ha
dacos a szívem
én tehetek róla, ha
elvész életem.

Ó nem ! Ó nem !
ezt mégsem akarom,
adj erõt, hitet nekem
megváltó Jézusom !

Fájt nagyon...

Bánat felhõi
tornyosultak felettem,
Fájt nagyon -
S hozzád kiáltottam,
Istenem.

Jöttél ! És kisütött a Nap.
"Csak" ennyi történt,
s szívemben öröm fakadt.